A perfekcionizmus sokunk titkos főnöke. Az a szigorú, kritikus hang a fejünkben, ami mindig azt suttogja: „Ez még nem elég jó. Még dolgoznod kell rajta. Még tökéletesebbnek kell lennie.”
Elsőre talán nem is tűnik olyan rossznak. Hiszen a perfekcionizmus segít elérni a legjobb eredményeket, igaz? Nos… nem egészen.
Mert miközben próbálunk „tökéletesek” lenni, valójában pont ez az, ami miatt:
- El sem kezdünk dolgokat, mert félünk, hogy nem lesznek elég jók.
- Kifulladásig javítgatjuk, csiszolgatjuk a munkáinkat, de soha nem érezzük késznek.
- Nem tudjuk élvezni a sikereinket, mert mindig találunk valamit, amin még lehetett volna javítani.
És a legrosszabb? A perfekcionizmus ritkán tesz boldoggá.
Valójában egy belső félelemből fakad: attól, hogy nem vagyunk elég jók. És minél erősebben kapaszkodunk a tökéletesség illúziójába, annál inkább akadályoz minket abban, hogy szabadon és önazonosan éljünk.
Ebben a cikkben lebontjuk a perfekcionizmus mítoszát – megnézzük, honnan ered, hogyan befolyásolja az életedet, és ami a legfontosabb: hogyan tudod elengedni anélkül, hogy feladnád az igényességet és a kiválóságra való törekvést.
Mert hidd el, van élet a perfekcionizmuson túl. És az sokkal könnyedebb, kreatívabb és felszabadítóbb, mint gondolnád.
Kezdjük!
Ha inkább megnéznéd:
De meg is hallgathatod:
Mit jelent a perfekcionizmus?
A perfekcionizmus nem arról szól, hogy szereted jól csinálni a dolgokat.
Ha így lenne, minden maximalista perfekcionista lenne.
De van egy kulcsfontosságú különbség.
A maximalista arra törekszik, hogy a legjobbat hozza ki magából.
Tudja, hogy mindig lehet fejlődni.
Egy perfekcionista viszont csak két opciót lát: tökéletes vagy értéktelen.
Ha valami nem hibátlan, akkor inkább bele sem kezd.
Vagy ha mégis, akkor addig csiszolgatja, amíg ki nem fárad teljesen.
És végül el sem meri indítani.
Gondolj csak bele.
Ha a tökéletesség lenne az egyetlen elfogadható mérce, nem léteznének könyvek.
Minden író újra és újra átírná a művét.
Nem indulnának vállalkozások.
Mert a vállalkozók az idők végezetéig próbálnák tökéletesíteni az első terméküket.
Sőt, még beszélgetések sem lennének.
Mert mindenki előbb egy órán át próbálná megfogalmazni a tökéletes mondatot.
A perfekcionizmus egy belső program, ami azt mondja:
„Ha nem vagy hibátlan, akkor nem vagy elég jó.”
Ezért állandóan arra törekszel, hogy minden apró részlet tökéletes legyen.
Mert azt hiszed, csak így kapsz elfogadást és elismerést.
De van egy csavar a történetben.
A tökéletesség egy illúzió.
Nincs olyan, hogy objektív tökéletesség.
Mert minden ember mást tart tökéletesnek.
Amit te hibának látsz, azt más lehet, hogy észre sem veszi.
Vagy egyenesen értékeli benne az egyediséget.
Ezért is olyan kegyetlen csapda a perfekcionizmus.
Egy olyan mércét próbálsz elérni, ami valójában nem is létezik.
A perfekcionizmus és a maximalizmus közötti különbség
Sokan összekeverik a perfekcionizmust a maximalizmussal, pedig a kettő nagyon nem ugyanaz.
A maximalizmus arról szól, hogy a lehető legjobbat hozd ki magadból. Fejlődni akarsz, szereted a kihívásokat, és élvezed az utat, nem csak az eredményt.
A perfekcionizmus ezzel szemben egy kíméletlen diktátor. Nem elég, hogy jól teljesítesz – ha nem tökéletes, akkor értéktelennek érzed. És ha van egy apró hiba, az egész már nem ér semmit.
Egy maximalista így gondolkodik: „Ez most jó lett, de legközelebb még jobban fogom csinálni.”
Egy perfekcionista viszont így: „Ez nem tökéletes, tehát rossz. Nem is érte meg megcsinálni.”
És itt van a csapda.
A perfekcionizmus azt mondja, hogy ha nem tudsz hibátlan munkát kiadni a kezedből, akkor inkább bele se kezdj. Ezért sok perfekcionista nem is indít el projekteket, nem próbál ki új dolgokat, mert fél attól, hogy nem lesz elég jó.
A maximalista élvezi a fejlődést, a perfekcionista viszont retteg a kudarctól. És mivel a tökéletesség elérhetetlen, a perfekcionizmus legtöbbször állandó stresszt, halogatást és önbizalomhiányt szül.
A kérdés az: tényleg megéri?
A perfekcionizmus okai
Na de honnan jön ez az egész? Miért érezzük úgy, hogy csak akkor vagyunk elég jók, ha mindent hibátlanul csinálunk?
Először is, a társadalom nagyon jól beidomított minket erre. Már gyerekként megtanuljuk, hogy a piros pont, az ötös és a „jaj, de ügyes vagy” dicséret csak akkor jár, ha tökéletes munkát végzünk.
Ha hibázunk?
Hát, akkor maximum egy „legközelebb jobban figyelj” vállveregetés jut.
És itt kezdődik a programozás.
Mert ha gyerekként azt látod, hogy a szeretet és az elismerés feltétele a hibátlan teljesítmény, akkor szép lassan kialakul benned a meggyőződés: csak akkor vagyok értékes, ha tökéletes vagyok.
Aztán jönnek a kritikák, a szigorú tanárok, a mindig mindent jobban tudó nagynénik, és persze az Instagram, ahol mindenki úgy néz ki, mintha egy tökéletes életre szabott szűrőn keresztül létezne.
És ott van az evolúciós rész is.
Régen, amikor törzsekben éltünk, a kirekesztés egyenlő volt a halállal. Egyedül maradni pedig azt jelentette: game over.
Szóval az agyunk azóta is úgy van huzalozva, hogy ha hibázol, akkor kirekesztenek, ergo veszélyben vagy.
Csak ma már nem kardfogú tigrisek vadásznak ránk, hanem a saját belső kritikánk.
A perfekcionizmus valójában félelemből fakad. Félelemből, hogy nem leszünk elég jók, hogy nem fognak elfogadni, hogy nem leszünk szerethetők, ha nem teljesítünk mindig 110%-on.
Ez a félelem pedig a sérült önképből és az önszeretet hiányából ered.
Pedig ha jobban belegondolsz, senki más nem várja el tőled, hogy tökéletes legyél.
Ezt csak te várod el magadtól.
És épp ezért te vagy az is, aki ezt elengedheti.
A perfekcionizmus jelei – Vajon téged is érint?
Lehet, hogy eddig nem is tudtad, de a perfekcionizmus ott munkálkodhat a háttérben, és észrevétlenül irányíthatja a döntéseidet, a munkádat, sőt, az egész életedet.
Honnan tudod, hogy téged is érint? Íme néhány árulkodó jel:
1. Mindig a tökéletes pillanatra vársz
Elkezded a vállalkozásod? Megírod azt a könyvet? Belevágsz abba a projektbe, amiről évek óta álmodozol?
Majd ha minden tökéletes lesz.
De a „tökéletes pillanat” nem létezik. És ha mindig várod, hogy minden csillag tökéletesen álljon, könnyen lehet, hogy soha nem vágsz bele semmibe.
2. Brutálisan magas elvárásokat állítasz magad elé
Az elég jó nem opció. Mindennek hibátlannak kell lennie.
Új edzésterv? Heti 6 edzés vagy sehogy.
Egészséges életmód? Egy falat csoki, és már el is rontottad az egészet.
Munkában teljesítés? Vagy tökéletes prezentáció, vagy inkább el sem küldöd.
Ez a mindent vagy semmit gondolkodás nemcsak stresszes, de végső soron lebénít.
3. A kudarc számodra nem opció
Már a gondolat is megrémít, hogy hibázhatsz.
Ha elrontasz valamit, az nem egy tapasztalat, hanem egy személyes kudarc.
Sőt, lehet, hogy annyira rettegsz a hibázástól, hogy inkább el sem kezdesz dolgokat, csak hogy biztosan elkerüld a bukás lehetőségét.
De ha nem próbálkozol, akkor fejlődni sem fogsz.
4. Folyton újrakezdesz, mert soha nem vagy elégedett
Belekezdesz valamibe, de még mielőtt befejeznéd, inkább újraírnád az egészet.
Mert „lehetne jobb”, „nem elég jó”, „még csiszolni kell rajta”…
De az a helyzet, hogy egy befejezett, nem tökéletes dolog mindig többet ér, mint egy örökké javítgatott semmi.
5. Nem tudsz pihenni, mert úgy érzed, hogy mindig csinálnod kell valamit
Ha leülsz és csak úgy pihensz, bűntudatod van.
Mert az idő, amit nem munkával töltesz, az „elvesztegetett idő”.
De itt egy kérdés: ha folyton túlhajszolod magad, mikor fogod igazán élvezni az életet?
6. Mások dicséreteit nem tudod elfogadni
„Ó, de szép munka!”
„Á, nem is lett olyan jó…”
Ismerős?
Ha mindig azt érzed, hogy amit csinálsz, az nem elég jó, akkor valószínűleg a perfekcionizmusod dolgozik.
És ha mindig így gondolkodsz, akkor soha nem fogsz tudni büszke lenni magadra, bármilyen eredményt is érsz el.
7. Folyton külső megerősítésre van szükséged
Azt érzed, hogy ha mások nem dicsérnek meg, akkor amit csináltál, az értéktelen.
De mi lenne, ha egyszer saját magadnak adnád meg azt az elismerést, amit mindig kívülről vársz?
Perfekcionizmus kezelése: Így tudod szépen lassan elengedni
Oké, most már tudod, hogy a perfekcionizmus egy láthatatlan börtön, amit saját magad építettél fel… de hogyan lehet kitörni belőle?
Nem egyik napról a másikra, de lépésről lépésre igen.
1. Tudd, hogy a tökéletesség nem létezik
Ez az első és legfontosabb.
A tökéletesség egy illúzió. Egy elérhetetlen mérce, amit ráadásul mindenki máshogy lát. Ami neked „még nem elég jó”, másnak lehet, hogy tökéletes. Ami szerinted csiszolásra szorul, az lehet, hogy valakinek pont úgy lesz inspiráló, ahogy van.
Egyik kedvenc példám: nézd meg a kedvenc filmedet, könyvedet vagy előadásodat. Tele van apró hibákkal. És mégis… ettől lesz emberi, ettől lesz igazi.
A kérdés az, hogy az örökös tökéletességre törekvés miatt inkább meg sem osztod azt, ami már most is értékes?
2. Figyeld meg, honnan ered benned a perfekcionizmus
Ülj le, és gondold végig: mikor alakult ki benned ez a hajlam?
Gyerekkorodban? Egy tanárod miatt? Egy olyan munkahelyen, ahol elvárták a hibátlanságot?
Minél jobban megérted az okokat, annál könnyebb lesz elengedni az irracionális félelmeket.
Mert a perfekcionizmus nem a jelenben születik – a múltban gyökerezik. És amit a múltban megtanultál, azt ma már átírhatod.
Pontosan emlékszem, nálam hol kezdődött.
Első osztályban minden tantárgyból ötös lettem, és év végén kaptam érte egy ajándékot. Hogy pontosan mi volt az, arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy mindenki nagyon büszke volt rám. Dicséretet kaptam, elismertek, szeretetet éreztem.
Az elismerés olyan volt nálunk mint a fehér holló, úgyhogy gyorsan regisztráltam is magamnak, hogy “Ahha, akkor ha kitűnő tanuló vagyok, szeretnek”.
(Persze ez mind tudatalatt zajlott…7 éves voltam…)
Úgyhogy a második osztályban is nyomtam és megint mindenből ötös lettem. De valahogy a környezetem reakciója már nem volt ugyanolyan. Az elismerés, amit az első évben kaptam, elmaradt.
Harmadik osztályra jött az új terv: ha mindenből ötös már nem elég ahhoz, hogy elismerést kapjak, akkor többet kell csinálnom. Plusz szakkörök, versenyek, különórák – bármi, amivel bebiztosíthattam, hogy újra azt a büszke csillogást lássam a családom szemében.
És ekkor rögzült bennem a minta: ha tökéletes vagyok, akkor szeretnek. Ha nem, akkor kevés vagyok.
Ez az érzés sokáig elkísért.
A perfekcionizmusom nem csak a tanulásban, hanem később a munkámban, a vállalkozásomban, de még a hétköznapi dolgokban is ott volt. Ha csináltam valamit, annak hibátlannak kellett lennie.
Nem lehetett egy rosszul sikerült poszt. Nem küldhettem el egy e-mailt elütéssel. Nem adhattam ki a kezemből semmit, amiről úgy éreztem, hogy „csak” jó, de nem tökéletes.
És így lett a perfekcionizmus a legnagyobb akadályom.
Mert ez az ördögi kör soha nem ér véget.
Azt hittem, ha elérem az újabb és újabb mércéket, akkor majd végre „elég leszek”. De a léc mindig magasabbra került, és soha nem éreztem azt, hogy megérkeztem.
A fordulópont akkor jött, amikor rájöttem: nem kell tökéletesnek lennem ahhoz, hogy értékes legyek.
Elkezdtem figyelni, hol jelentkezik a perfekcionizmus a mindennapjaimban. Elkezdtem megkérdőjelezni azt a belső hangot, ami folyton azt suttogta, hogy „ez még nem elég jó”.
És végül rájöttem, hogy az elismerést, amit kívülről vártam, magamnak kell megadnom.
Ezért kérlek, ha most magadra ismertél, tedd fel magadnak a kérdést:
Valójában kinek akarsz bizonyítani?
Mert ha a válasz nem te magad vagy, akkor ideje újragondolni, hogy kinek az elvárásai szerint éled az életedet.
3. Köszönd meg a perfekcionizmusodnak, majd engedd el
Ez a rész talán furcsán hangzik, de működik.
A perfekcionizmusod eddig meg akart védeni. Azt hitte, hogy ha mindent tökéletesen csinálsz, akkor szeretni fognak, elismernek, és nem érhet kudarc.
Köszönd meg neki, hogy eddig itt volt veled.
Majd mondd el neki, hogy már nincs rá szükséged.
Most már nem a tökéletességed miatt vagy értékes, hanem azért, mert önmagad vagy.
És ha ezt el tudod fogadni?
A perfekcionizmus szépen lassan elveszíti az erejét.
4. Határozd meg az „elég jó” mércédet
Ha perfekcionista vagy, valószínűleg olyan elvárásokat támasztasz magaddal szemben, amit még egy szuperhős is nehezen ugrana meg.
Mit szólnál, ha tudatosan lejjebb vinnéd a lécet?
Próbáld ki ezt: mielőtt elkezdesz egy projektet, határozd meg, hogy mi az a szint, ami már elég jó.
Nem a tökéletes.
Nem az, amibe még hetekig lehetne energiát ölni.
Hanem az elég jó.
És amikor azt elérted?
Tedd le a tollat.
Nyomd meg a „közzététel” gombot.
Engedd el.
5. Kezdd el elfogadni a hibákat
Ez lesz a legkényelmetlenebb rész.
De minél többet hibázol (igen, szándékosan), annál kevésbé fogsz félni tőle.
Küldj el egy e-mailt egy elütéssel.
Fordulj rossz irányba hazafelé menet.
Posztolj egy Instagram-sztorit vágás nélkül.
Készíts egy ételt, anélkül, hogy tökéletesen követnéd a receptet.
És figyeld meg, hogy mi történik.
Spoiler: semmi drámai. Nem fog senki megkövezni egy elütésért. Nem lesz „Game Over” egy kevésbé tökéletes poszt miatt.
Sőt… lehet, hogy észre sem veszik.
Perfekcionizmus teszt – Te is érintett vagy?
Mindenkinek vannak olyan megküzdési mechanizmusai, amiket az élete során kialakított magának. Ezek sokáig segíthettek, de idővel észrevétlenül akadállyá válhatnak.
A munkám során azonosítottam azt a 4 fő blokkot, amit a leggyakrabban látok dolgozni a háttérben.
A perfekcionizmus is egy ilyen láthatatlan blokk.
Úgy tűnhet, hogy előrevisz, de közben észrevétlenül visszatart attól, hogy valóban megéld azt, amit szeretnél.
Ez a teszt segít felfedezni, hogy nálad mi a domináns blokk, és hogyan befolyásolja az életedet.
Ráadásul a teszt végén nemcsak az eredményedet kapod meg, hanem személyre szabott tippeket is, amik segítenek elengedni a blokkot, és végre könnyedséggel haladni a céljaid felé.
Mert hidd el, a világ nem omlik össze attól, ha valami „csak” elég jó.
➡ Töltsd ki a tesztet itt!
Összegzés – Mit vigyél magaddal?
A perfekcionizmus csapdája, hogy elhitette veled: ha nem vagy tökéletes, akkor nem vagy elég jó.
De ha ebből a cikkből csak két dolgot viszel magaddal, akkor legyen ez a kettő:
- A tökéletesség nem létezik – és nem is kell, hogy létezzen.Amit ma tökéletesnek tartasz, holnap lehet, hogy máshogy látod. Amit te hibának gondolsz, más észre sem veszi, vagy épp ettől lesz számára értékes. Ne hagyd, hogy egy elérhetetlen mérce megakadályozzon abban, hogy megoszd a világgal, amid van.
- A haladás fontosabb, mint a hibátlanság.Ha mindig a tökéletes időpontra, a tökéletes tervre vagy a tökéletes megoldásra vársz, könnyen lehet, hogy soha nem indulsz el. Az igazi siker nem abból fakad, hogy tökéletes vagy, hanem abból, hogy mersz lépni, tanulni és haladni.
Most rajtad a sor.
Készen állsz elengedni a tökéletesség hajszolását?
Ha még nem vagy benne biztos, töltsd ki a Lélekblokk kvízt, és nézd meg, mi blokkol jelenleg leginkább az életedben – és hogyan szabadulhatsz meg tőle.
➡ KATTINTS IDE A TESZTHEZ