Önszeretet. Egy szó, amit mindenhol hallasz, mégis, ha őszinte vagy magadhoz, nem mindig tudod, pontosan mit jelent vagy hogyan kellene csinálni.
Talán azt hiszed, hogy az önszeretet azt jelenti, hogy forró fürdőt veszel, veszel egy új ruhát vagy elmész egy masszázsra. És bár ezek szuper dolgok, az önszeretet ennél sokkal mélyebb.
Az önszeretet az, amit akkor is érzel magad iránt, amikor épp nem vagy a legjobb formádban. Amikor hibázol.
Amikor bizonytalan vagy.
Amikor összezavarodsz, és fogalmad sincs, merre tovább.
Az önszeretet nem egy szép Instagram-poszt vagy egy motivációs idézet. Hanem az, hogy úgy bánsz magaddal, ahogy egy szeretett barátoddal tennéd – következetesen, nem csak akkor, amikor könnyű.
Ebben a cikkben megmutatom:
- Mi az önszeretet valójában.
- Hogyan ismerheted fel az önszeretet hiányát a saját életedben.
- Milyen szakaszokon mész keresztül, amikor valóban megtanulod szeretni önmagad.
- És persze, hogyan tudod tudatosan fejleszteni az önszeretetet, hogy az ne csak egy elmélet legyen, hanem a mindennapjaid része.
Ha valaha is érezted úgy, hogy nem vagy elég jó, túl sokat agyalsz, vagy nem tudod igazán értékelni magad, akkor ez a cikk neked szól.
És igen, van kiút ebből az ördögi körből.
Kezdjük az alapoknál!
Miért ennyire fontos az önszeretet?
Ha van egy dolog, amit minden emberi tapasztalat gyökerében megtalálsz, akkor az ez: az önszeretet az alapja mindennek.
Nem egy szép plusz. Nem egy „jó lenne, ha…” dolog. Ez az alap.
Az álomkapcsolatod? Önszeretet nélkül mindig kétségbeesetten keresed majd a másik visszaigazolását.
A sikeres karriered vagy vállalkozásod? Ha nem hiszed el, hogy értékes vagy, soha nem mered megmutatni magad vagy elkérni azt a fizetést / árat amit megérdemelsz.
Az egészséged? Ha nem tiszteled magad, nem fogsz úgy bánni a testeddel, ahogy megérdemli.
És a lélekcélod?
Nos, itt jön a legnagyobb csavar.
Ha nincs benned önszeretet, akkor még ha tálcán kínálnám is a lélekcélodat, akkor sem hinnéd el, hogy az a tiéd.
Túl nagynak tűnne.
Túl félelmetesnek.
Mert mélyen belül azt hinnéd, hogy „ez másoknak lehetséges, de nekem nem.”
Ezért van az, hogy minden, amit el akarsz érni az életben, az önszeretettel kezdődik.
Mert ha hiszel magadban, ha tiszteled és szereted magad, akkor az életed minden területén más döntéseket fogsz hozni.
És ezek a döntések határozzák meg azt, hogy milyen életet élsz.
Szóval ha bárhol is el akarsz indulni, kezd itt: önszeretet.
Innen indul minden más.
Az önszeretet jelentése
Ha igazán meg akarod érteni, mi is az önszeretet, először néhány alapfogalmat kell tisztáznunk.
Sokan szinonimaként használják az önképet, az önszeretetet és az önegyüttérzést, pedig valójában három különböző dologról van szó. Mindhárom fontos szerepet játszik abban, hogy milyen kapcsolatot alakítasz ki saját magaddal, és ha bármelyik sérült, az hatással lesz az életed minden területére.
Önkép – ahogyan saját magadra nézel
Az önkép az, ahogyan saját magadat látod.
Nem az, ahogyan mások látnak, hanem az, ahogyan te önmagadat érzékeled.
(Az irónia, hogy valójában mások pontosan úgy fognak látni téged, ahogyan te látod magadat…de ebbe majd egy másik cikkben belemegyek…)
Milyen tulajdonságaidat veszed észre?
Mennyire tartod magad értékesnek, különlegesnek, szerethetőnek?
Hiszel abban, hogy elég jó vagy – vagy állandóan kételkedsz magadban?
Az önképed az évek során formálódott: a gyerekkori tapasztalataid, a környezeted visszajelzései, a sikereid és kudarcaid mind alakították.
Ha az önképed sérült, ha úgy érzed, hogy nem vagy elég jó, akkor nagyon nehéz lesz valódi önszeretetet megélni.
Mert az önszeretet nemcsak érzés, hanem tett is. Ha nem hiszed el, hogy értékes vagy, miért tennéd magadat az első helyre? Miért adnád meg magadnak azt a törődést, amit másoknak olyan könnyen megadsz?
Ezért van az, hogy amikor valakinek az önképe sérült, gyakran megjelenik a megfelelési kényszer, a perfekcionizmus, a túlzott önkritika.
Ezek nem mások, mint védekezési mechanizmusok – próbálod kívülről bebiztosítani azt az értékességérzést, amit belül nem érzel.
Az egészséges önkép az alap.
Ha tisztán látod magadat, ha értékesnek tartod magad, akkor ebből születik meg az a fajta önszeretet, amiben megengedheted magadnak, hogy a saját vágyaid, céljaid, álmaid előtérbe kerüljenek.
Mert tudod, hogy nem önzőség magadnak adni.
Önszeretet – az első helyre helyezni magad
Az önszeretet nem azt jelenti, hogy mindig rózsaszín ködben lebegsz és minden reggel tükörbe nézve azt mondod magadnak: „Annyira csodálatos vagyok!”
Az önszeretet azt jelenti, hogy prioritásként kezeled magadat.
Nem azért, mert „jobb vagy másoknál,” hanem mert tudod, hogy ha magadat töltöd fel, akkor tudsz igazán adni másoknak is.
Gondolj csak a klasszikus példára: üres pohárból nem lehet tölteni.
Ha kimerült vagy, ha mindig másokat helyezel előtérbe magad helyett, ha állandóan a háttérbe szorítod a saját szükségleteidet, akkor egy idő után elfogysz. És ha te kimerült vagy, hogyan tudnál (magadnak és) másoknak valóban adni?
Az önszeretet tehát nem önzőség.
Hanem a legfontosabb alapja annak, hogy beteljesült életet élhess – és másoknak is a legjobbat tudd adni magadból.
Önegyüttérzés – a belső hangod
Az önegyüttérzés nem más, mint az, ahogyan saját magaddal beszélsz.
Mit mondasz magadnak, amikor elrontasz valamit?
Amikor nehéz időszakon mész keresztül?
Amikor fáradt, szomorú, vagy bizonytalan vagy?
Sokan ilyenkor a legkeményebb belső kritikussá válnak. Olyanokat mondanak maguknak, amiket egy barátnak soha nem mondanának.
Az önegyüttérzés azt jelenti, hogy bármilyen állapotban vagy, kedves és támogató vagy magaddal. Nem bünteted magad a hibákért, nem szidsz le minden apró ballépésért, hanem úgy bánsz magaddal, mint egy szeretett emberrel.
Mert ha te nem vagy a saját legjobb barátod, ki lesz az?
Az önkép, az önszeretet és az önegyüttérzés szorosan összefonódik. Ha az önképed sérült, nehéz lesz valódi önszeretetet megélni. Ha nincs benned önegyüttérzés, akkor az önszeretet inkább csak egy elméleti fogalom marad, nem egy valóságos érzés és cselekedet.
A cél tehát mindhárom fejlesztése, hogy végül valóban szabadon és szeretetteljesen tudj kapcsolódni önmagadhoz – és másokhoz is.
Készen állsz arra, hogy megvizsgáljuk, mi történik, ha az önszeretet hiányzik?
Az önszeretet ellentéte nem az önutálat…
Pedig logikus lenne, nem?
Ha nem szereted, akkor utálod magad.
Csakhogy a valóság ennél sokkal trükkösebb.
A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a félelem.
És ugyanez igaz az önszeretetre is: az önszeretet ellentéte nem az, hogy utálod magad, hanem hogy félsz magadtól, az érzéseidtől, a döntéseidtől, attól, hogy mi lesz, ha tényleg önmagad leszel.
Az önfélelem – amikor saját magadtól rettegsz
Az önfélelem alattomos.
Nem jön oda hozzád tisztességesen, hogy „Helló, én vagyok az önfélelem, és most jól elrontom az életed.”
Nem.
Ő lopakodik.
Bújkál.
Megjelenik apró döntésekben, hétköznapi gondolatokban.
👉 Félsz nemet mondani, mert mi van, ha akkor már nem szeretnek?
👉 Félsz egy új útra lépni, mert mi van, ha elrontod?
👉 Félsz azt választani, amit igazán szeretnél, mert „mi lesz, ha mások nem értenek egyet?”
Ez az önfélelem.
A belső hang, ami állandóan emlékeztet arra, hogy „nem biztos, hogy elég jó vagy.”
És az igazán csavaros az egészben?
Sokszor észre sem veszed, hogy ez történik.
Mert az önfélelem nem mindig nyilvánvaló.
Hogyan néz ki az önfélelem a való életben?
Az önfélelem nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden nap pánikrohamokkal kelsz fel.
Sokkal inkább olyan formában jelenik meg, amit akár „normálisnak” is gondolhatsz:
- Megfelelési kényszer: Nem mersz nemet mondani, mert attól félsz, hogy mások csalódnak benned.
- Perfekcionizmus: Ha nem tudsz valamit tökéletesen csinálni, inkább bele sem kezdesz.
- Halogatás: Nem lépsz, mert félsz, hogy nem vagy elég jó.
- Kapcsolati függőség: Csak akkor érzed értékesnek magad, ha mások szeretnek vagy elismernek.
- Önkritika: A belső monológod inkább egy szigorú tanárhoz hasonlít, mint egy támogató baráthoz.
Látod? Az önfélelem nem feltétlenül egy nagy drámai érzés. Sokszor csak egy folyamatos, halk hang, ami épp elég ahhoz, hogy visszatartson.
Miért fontos ezt felismerni?
Azért, mert amíg azt hiszed, hogy az önszeretet ellentéte az önutálat, addig lehet, hogy fel sem ismered, hogy igazából az önfélelem az, ami visszatart.
Mert lehet, hogy nem utálod magad.
Lehet, hogy egész jóban vagy magaddal.
Csak… valahogy sosem léped meg azt az első lépést.
Valahogy mindig mások igényei előrébb vannak, mint a tieid.
Valahogy mindig ott van az a kis belső hang, hogy „mi van, ha elrontod?”
Ez az önfélelem.
És amíg ez ott van, a feltétel nélküli önszeretet nagyon nehéz...
Az önszeretet hiányának ismert és titkos jelei
Az önszeretet hiánya nem mindig nyilvánvaló.
Nem úgy néz ki, hogy reggel felkelsz, belenézel a tükörbe és azt mondod: „Ma is csodálatos vagyok, csak épp egyáltalán nem szeretem magam.”
Nem.
Az önszeretet hiánya sokkal sunyibb módon mutatkozik meg. Olyan szokásokban, gondolkodásmódokban és döntésekben, amelyeket talán észre sem veszel.
Nézzük a két fő kategóriát:
A legárulkodóbb jelek
Ezek azok a nyilvánvaló tünetek, amik egy hatalmas villogó táblaként kiabálják: „Helló, itt bizony önszeretet-hiány van!”
👉 Folyamatos önkritika
Ha a belső monológod inkább egy szigorú edző, mint egy támogató barát, akkor gond van.
- „Ezt is elrontottam…”
- „Miért vagyok ilyen béna?”
- „Másoknak miért megy ez könnyedén, nekem meg nem?”
Az önszeretet nem azt jelenti, hogy nem ismered fel a hibáidat. Hanem azt, hogy nem bántod magad miattuk.
👉 Másoktól várod a megerősítést
Ha csak akkor érzed magad értékesnek, amikor mások visszajeleznek, akkor az azt jelenti, hogy belül nem hiszed el, hogy már most is az vagy.
Persze, mindannyian szeretjük az elismerést, de ha a teljes önértékelésed mások véleményétől függ, az olyan, mintha egy lufiban tárolnád az önbizalmadat. Egy apró szúrás – egy rossz megjegyzés, egy kritika – és már el is illant.
👉 Nehezen hozol döntéseket
Mert nem bízol magadban.
Mert attól félsz, hogy rosszul döntesz.
Mert abban a hitben nőttél fel, hogy mások jobban tudják, mi a jó neked.
De itt a helyzet: senki nem tudja nálad jobban, hogy mi jó neked.
Az önszeretet egyik fontos jele az, hogy mered meghozni a saját döntéseidet – és vállalni is tudod a következményeiket.
👉 Perfekcionizmus és megfelelési kényszer
„Ha nem tökéletes, akkor nem is éri meg megcsinálni.”
Ismerős?
Ez azért van, mert azt tanultad meg, hogy csak akkor vagy elég jó, ha hibátlan vagy.
A valódi önszeretet viszont nem tökéletes. Hanem emberi.
Néha elrontod. Néha bénázol. Néha visszanézel a múltbeli döntéseidre és azt gondolod: „Ó, te jó ég, ezt komolyan én csináltam?”
És mégis szereted magad.
Mert az önszeretet nem a tökéletességről szól, hanem az elfogadásról.
A sunyibb, megbúvóbb jelek
Ezek azok a finomabb mintázatok, amik első ránézésre talán nem tűnnek az önszeretet hiányának. De ha jobban megnézed az önfélelem, mélyen ott lapul a háttérben.
👉 Halogatás – de nem a klasszikus értelemben
Nem a mosogatás halogatásáról beszélek (bár az is lehet egy tünet), hanem arról, hogy a saját szükségleteidet rakod mindig a sor végére.
- Nem kérsz segítséget, pedig szükséged lenne rá.
- Nem pihensz, amikor fáradt vagy, mert „még annyi mindent kéne megcsinálni.”
- Nem mész el arra a workshopra, ami régóta érdekel, mert „úgyis van fontosabb dolog.”
A legnagyobb árulás, amit önmagad ellen elkövethetsz, az az, ha mindig a háttérbe szorítod a saját igényeidet.
De ez valójában egy önszabotázs-módszer.
Ha mindig mindenki más fontosabb, ha mindig a többiek igényeit figyeled, ha mindig „jön majd a te időd is” (de valahogy sosem jön), akkor itt az ideje feltenni magadnak a kérdést:
„Miért nem érzem azt, hogy én is megérdemlem ugyanazt a törődést, amit másoknak adok?”
👉 Érzelmi kimerültség és állandó stressz
Ha állandóan fáradt vagy.
Ha folyamatosan nyomás alatt érzed magad.
Ha minden kis pihenés közben bűntudatod van.
Akkor valószínűleg nem töltöd magadat vissza eléggé.
Az önszeretet nem csak arról szól, hogy hogyan bánsz magaddal mentálisan, hanem arról is, hogy mennyire figyelsz a tested jelzéseire.
👉 Nem tudsz elfogadni egy bókot
Valaki megdicséri a ruhádat?
„Áh, ez csak egy régi cucc…”
Megjegyzik, hogy milyen jól teljesítettél egy projektben?
„Hát, igazából nem volt olyan nagy dolog…”
Ez nem szerénység, hanem annak a jele, hogy mélyen belül nem hiszed el, hogy érdemes vagy az elismerésre. Ha a bókokat egyből visszautasítod vagy elvicceled, az azt mutatja, hogy a belső énképed nincs összhangban azzal, amit mások látnak benned.
👉 Nem engeded meg magadnak az örömöt
Ez a legsunnyibb mind közül.
Mert lehet, hogy eljutsz addig, hogy keményen dolgozol, fejlődsz, figyelsz magadra… de ha valamiért nem engeded meg magadnak, hogy tényleg jól érezd magad, akkor ott még van munka.
Ha mindig van egy kis bűntudat, ha mindig úgy érzed, hogy „még nem dolgoztam eleget ahhoz, hogy megérdemeljem”, akkor az önszeretet még nem feltétel nélküli.
És mi értelme mindennek, ha nem tudod élvezni az életet?
Az önszeretet gyakorlása és szintjei
Az önszeretet nem egy „bekapcsolom és kész” gomb.
Nem egy mágikus megerősítés, amit ha elégszer elmondasz, másnap reggel felkelsz és azt érzed: „Na, most már tökéletes harmóniában vagyok magammal, és minden csodálatos!”
Nem.
Az önszeretet egy folyamat. Egy utazás, ahol lépésről lépésre bontod le a régi hitrendszereket, és tanulsz meg új módon kapcsolódni magadhoz.
Mindenkinek más tempóban alakul, de van öt fő szakasz, amin végighaladsz, ahogy egyre mélyebben megérkezel az önszeretetbe.
1. Önismeret – Ki vagy te valójában?
Ha nem ismered magad, akkor hogyan szerethetnéd magad?
Ez az alap.
Az önszeretet nem lehetséges önismeret nélkül.
Ez azt jelenti, hogy tudatosan figyeled és felfedezed:
- Mik az értékeid? (Nem az, amit mások mondanak rólad, hanem amit te igazán fontosnak tartasz.)
- Milyen a személyiséged? (Nem az, amit mások elvárnak tőled, hanem amit valóban érzel magadról.)
- Mik a szükségleteid és vágyaid? (Nem az, amit „illene” akarnod, hanem amit tényleg lélekből szeretnél.)
Az önismeret szakasza gyakran fájdalmas is lehet, mert felszínre hozza azokat a mintákat és hiedelmeket, amik eddig tudattalanul irányítottak.
De ha nem tudod, hogy honnan indulsz, hogyan találhatnád meg az utadat?
2. Önelfogadás – Amikor rájössz, hogy nem kell tökéletesnek lenned
Ezen a ponton sokan elakadnak.
Mert lehet, hogy már felismered, milyen vagy, mik az értékeid, mik a vágyaid… de még mindig van egy hang a fejedben, ami azt mondja: „Ez így nem elég jó.”
Önelfogadás azt jelenti, hogy:
- Nem küzdesz folyamatosan saját magad ellen.
- Nem próbálsz állandóan más lenni.
- Nem ostorozod magad a múltbeli hibákért.
Ez a szakasz arról szól, hogy rájössz: minden részed – még a tökéletlen, még a küzdő, még a sérült is – okkal van ott.
Nem kell előbb „megjavítanod” magad ahhoz, hogy szerethesd magad.
3. Önbizalom – Amikor elkezdesz bízni magadban
Az önszeretet itt kezd konkrétabb formát ölteni.
Már nem csak „elviseled” magad, hanem elkezdesz bízni is önmagadban.
- Bízol a képességeidben.
- Bízol a döntéseidben.
- Bízol az érzéseidben.
- Bízol magadban.
Mert az önbizalom valójában semmi más, csak az, hogy bízol-e magadban. Bízol-e abban, hogy számíthatsz magadra minden helyzetben, mindenek között.
Az önbizalom az a szakasz, amikor a belső kritikusod elkezd veszíteni az erejéből, és helyette egy erősebb, támogató belső hang kezd kialakulni.
4. Önérvényesítés – Amikor elkezded magad az első helyre tenni
Oké, eddig eljutottál odáig, hogy tudod, ki vagy, elfogadod magad, és egyre jobban bízol is magadban.
Most jön a teszt: meg is tudod élni ezt a való életben?
Az önérvényesítés szakasza arról szól, hogy:
- Kiállsz magadért.
- Megtanulsz nemet mondani.
- A saját vágyaidért és álmaidért dolgozol.
Ez az a szakasz, ahol sokan megakadnak, mert itt jönnek be a társadalmi elvárások, a családi minták, és a régi, jól ismert félelmek:
- „De mi van, ha mások nem értenek egyet?”
- „Mi van, ha önzőnek tűnök?”
- „Mi van, ha nem fogadnak el úgy, ahogy vagyok?”
De itt kell emlékeztetni magadat:
az önszeretet nem azt jelenti, hogy másokat kizársz az életedből – hanem azt, hogy magadat végre belehelyezed.
5. Önazonosság – Amikor egyszerűen önmagad vagy
Ez az a pont, ahol nincs több játszma.
Nem azon gondolkodsz, hogy mit kellene mondanod vagy tenned, hogy mások elfogadjanak.
Egyszerűen önmagad vagy.
A vágyaid, a döntéseid, a kapcsolataid mind abból az igazságból fakadnak, ami belőled jön – nem abból, hogy mások mit várnak el tőled.
És tudod, mi történik ilyenkor?
Mágnesessé válsz.
A frekvenciád olyan magas lesz, hogy az emberek egyszerűen érezni akarják az energiádat.
Nem kell keresned a legjobb lehetőségeket – megtalálnak téged.
Nem kell hajszolnod a legjobb embereket – ők akarnak kapcsolódni hozzád.
Miért?
Mert az önazonosság az egyik legerősebb vonzerő.
Gondolj csak bele: amikor valaki teljes önazonosságban él, az felszabadító és inspiráló. Egy olyan ember, aki önmagát adja, nem küzd a saját létével, nem próbálja másnak mutatni magát, mint aki valójában.
És ez olyan ritka, hogy amikor valaki igazán megéli, azt mások is észreveszik és vágynak rá.
Ez az a szakasz, ahol már nincs kérdés:
- Nem kell többé bizonygatnod magadnak, hogy megérdemled az önszeretetet.
- Nem kell többé játszmázni, mert pontosan tudod, hogy aki igazán a te embered, az így fog szeretni, ahogy vagy.
- Nem kell többé külső visszaigazolásokra támaszkodnod, mert a belső stabilitásod mindennél erősebb.
Ez nem azt jelenti, hogy soha nem lesznek kihívások. De azt igen, hogy tudni fogod, hogy bármi is történik, önmagad mellett állsz.
Ez az igazi önszeretet.
És ez az, ami minden mást is megváltoztat az életedben.
Az önszeretet egy spirál
Ha azt hiszed, hogy az önszeretet egy egyszer elért állapot, ahol mindig szivárványok és naplementék között lebegsz, akkor van egy rossz hírem…
Az önszeretet nem egy egyirányú út.
Nem egy hegycsúcs, amit ha egyszer megmásztál, soha többé nem csúszol vissza.
Sokkal inkább egy spirál.
Lesznek napok, amikor mindent érzel magadban: magabiztos vagy, erős, ragyogsz.
És lesznek napok, amikor az önbizalom egy távoli emléknek tűnik, és újra azon kapod magad, hogy megkérdőjelezed saját magadat.
Ez teljesen normális.
Mert az önszeretet nem egy „megérkezel és örökre ott maradsz” állapot.
Hanem egy spirális fejlődés, ahol újra és újra visszatérsz ugyanazokhoz a témákhoz, de már egy magasabb szinten.
👉 Lehet, hogy ma is szembenézel a régi bizonytalanságokkal – de most már másképp reagálsz rájuk.
👉 Lehet, hogy újra előjön a megfelelési kényszer – de most már észreveszed, és tudatosan döntesz róla.
👉 Lehet, hogy néha még mindig kételkedsz magadban – de már nem hagyod, hogy ez megállítson.
Ez az önszeretet valódi ereje.
Nem az, hogy soha többé nem lesznek nehéz napjaid, hanem az, hogy már tudod, hogyan fordulj saját magad felé ezekben a pillanatokban is.
Ezért nem kell elkeseredned, ha egy régi mintába csúszol vissza.
Nem buktál el.
Nem rontottad el.
Nem ment kárba a fejlődésed.
Csak a spirál egy másik szintjére léptél.
És ez azt jelenti, hogy minden egyes visszaesés lehetőség arra, hogy még mélyebben megtanuld szeretni magad.
A következő részben arról lesz szó, hogyan tudod tudatosan fejleszteni az önszeretetet – mert bár ez egy természetes folyamat, igenis vannak módszerek, amikkel felgyorsíthatod és mélyítheted.
Az önszeretet fejlesztése – Hol kezdjem el?
Ha eddig azt érezted, hogy az önszeretet egy elérhetetlen luxus vagy csak egy hangzatos spirituális szlogen, akkor most jön a jó hír:
Az önszeretet tanulható.
Nem egy veleszületett képesség, ami vagy van, vagy nincs. Nem egy misztikus erő, ami csak néhány kiválasztottnak jár.
Bárhol is tartasz most, mindig lehet fejleszteni.
De mielőtt belevágnál a pozitív megerősítések ismételgetésébe vagy az önszeretet-meditációkba, van egy fontos dolog, amit tudnod kell…
Minden az önképpel kezdődik
Ha az önképed sérült, akkor az önszeretet nem fog működni.
Mondhatod reggelente a tükörbe nézve, hogy „Gyönyörű vagyok és megérdemlek mindent”, de ha belül egy kis hang azt mondja, hogy „Hát persze, de azért nézd meg azt a szem alatti karikát…”, akkor a pozitív megerősítés nem fog hatni.
Ez olyan, mintha egy repedt pohárba próbálnál vizet tölteni.
Ezért az önszeretet fejlesztésének első lépése mindig az önkép helyreállítása.
Ez azt jelenti, hogy:
✔️ Megvizsgálod, hogyan gondolkodsz magadról. (Tényleg elhiszed, hogy értékes vagy, vagy csak elvárod másoktól, hogy megerősítsenek ebben?)
✔️ Tudatosítod a belső monológodat. (Hogyan beszélsz magaddal, amikor egyedül vagy? Támogató vagy kritikus?)
✔️ Elkezded lebontani a régi hitrendszereket, amik aláásták az önértékelésedet. (Pl. „Csak akkor vagyok szerethető, ha mások elégedettek velem.”)
Az önkép rendbetétele nélkül az önszeretet olyan lesz, mint egy ház alap nélkül. Lehet rá építeni, de az első vihar simán elsodorja.
A Ragyogó Önértékelés képzésben pontosan ezeket az önkép-elemeket gyógyítjuk meg – azokat, amik az emberek 99%-ánál problémát okoznak. A képzésben olyan eszközöket tanulsz, amik energetikailag és neurológiailag is átírják az önértékelésedet, aminek köszönhetően olyan mágneses leszel, amikről csak manifesztációs könyvekben olvastál.
Ha már tisztábban látod magad, akkor jöhet az önszeretet többi szakasza:
✔️ Önismeret – Felfedezed, ki vagy, mik az értékeid, szükségleteid, vágyaid.
✔️ Önelfogadás – Megbékélsz önmagaddal, elengeded a belső harcot.
✔️ Önbizalom – Egyre jobban bízol a döntéseidben és saját magadban.
✔️ Önérvényesítés – Megtanulod az igényeidet és határaidat tisztelni.
✔️ Önazonosság – Egyre inkább azzá válsz, aki valójában vagy, és ezzel mágnesként vonzod a legjobbat.
Ezekről részletesen az önszeretet szakaszai részben beszéltünk, és most nézzük meg, hogyan tudod tudatosan gyakorolni az önszeretetet a mindennapokban.
Az önszeretet gyakorlása – Hogyan építsd be a mindennapjaidba?
Bár sérült önképpel tényleg nehéz lesz feltétel nélkül szeretned magadat, szeretnék adni pár gyakorlatot, amit már most el tudsz kezdeni beépíteni, hogy jobban szeresd magad.
Az önszeretet nem egy elmélet, amit csak megérteni kell – hanem egy gyakorlat, amit minden nap alkalmaznod kell.
Mert mit ér az egész tudás, ha nem építed be a való életbe?
Ha az önszeretet egy izom lenne, akkor nem elég egyszer „megérteni”, hanem edzeni kell. Rendszeresen, tudatosan.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
1. Figyeld meg, hogyan beszélsz magaddal
Ez az egyik legegyszerűbb és mégis leghatékonyabb gyakorlat.
Mert ha az önszeretet egyik legfontosabb alapja az önegyüttérzés, akkor nézzük csak meg… vajon hogy beszélsz magaddal?
Ha hibázol, mit mondasz?
- „Ez most nem sikerült, de tanulok belőle.”
- Vagy inkább: „Hogy lehetek ennyire béna?!”
Ha tükörbe nézel, mi az első gondolatod?
- „Fáradt vagyok, de szeretettel bánok magammal.”
- Vagy inkább: „Úristen, hogy nézek ki?!”
Figyeld meg. Mert ez a belső hang határozza meg, milyen kapcsolatot építesz magaddal.
Ha észreveszed, hogy túl szigorú vagy magaddal, próbáld ki ezt: „Ha a legjobb barátom mondaná ezt magáról, mit mondanék neki?”
A válaszod? Ezt mondd magadnak is.
2. Naponta egyszer állj meg és kérdezd meg magadtól: „Mire van most szükségem?”
Lehet, hogy pihenésre.
Lehet, hogy egy kis mozgásra.
Lehet, hogy egy jó beszélgetésre vagy épp egy határozott „NEM”-re valaki felé.
A lényeg: kapcsolódj magaddal és vedd észre, mire van szükséged – és add is meg magadnak!
3. Engedd meg magadnak az örömöt – bűntudat nélkül
Önszeretet = nem csak túlélni, hanem ÉLNI.
Nem kell kiérdemelned a pihenést.
Nem kell „eléggé dolgoznod” ahhoz, hogy boldognak érezhesd magad.
Az öröm nem luxus. Alapvető emberi jog.
Ezért ha ott van benned az érzés, hogy „még nem dolgoztam eleget ahhoz, hogy ezt megérdemeljem”…
Tudd, hogy ez nem igaz.
És igenis, megengedheted magadnak azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek – bűntudat nélkül.
4. Ne csak adni tudj – hanem fogadni is
Sokan azt hiszik, hogy az önzetlenség azt jelenti, hogy csak adni kell és adni és adni…
Csakhogy az önszeretet része az is, hogy képes vagy elfogadni is.
✔️ Megengeded, hogy mások is segítsenek neked?
✔️ Tudsz örömmel elfogadni egy bókot, vagy rögtön elvicceled?
✔️ Ha valaki meghív ebédre, már azon agyalsz, mikor tudod “törleszteni az adósságot”?
✔️ Ha valaki felajánlja a támogatását, azt mondod, hogy „Köszönöm” – vagy „Áh, nem kell, megoldom egyedül…”?
Ha mindig csak adsz, de nem fogadsz el semmit, akkor valójában azt üzened magadnak: „Nem érdemlem meg.”
És ez az egyik legnagyobb önszeretet-blokk, amit érdemes lebontani.
Összegzés – Mit vigyél magaddal ebből a cikkből?
Az önszeretet nem egy luxus, nem egy Instagram-képes idézet, és főleg nem egy egyszer elért állapot, amit kipipálhatsz.
Ez egy folyamat. Egy napi szintű döntés. Egy kapcsolat önmagaddal, amit tudatosan építesz.
Ha csak két dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, akkor ezek legyenek azok:
1️⃣ Minden az önképpel kezdődik – ha ezt rendbe rakod, az önszeretet természetesen kibontakozik
Ha belül mélyen nem hiszed el, hogy elég vagy, hogy értékes vagy, hogy szerethető vagy, akkor az önszeretet gyakorlása mindig külső megerősítéstől fog függeni. Dolgozz az önképed helyreállításán, és meglátod, hogy az önszeretet nem egy erőltetett feladat lesz, hanem egy természetes állapot, amiben otthon érzed magad.
2️⃣ Az önszeretet egy spirál – lesznek visszaesések, de ettől nem buksz el
Nem az a cél, hogy soha többé ne kételkedj, soha ne legyenek nehéz napjaid. Hanem az, hogy amikor jönnek ezek a pillanatok, tudatosan fordulj magad felé szeretettel és együttérzéssel. Mert minden visszaesés egy lehetőség arra, hogy még mélyebben megtanuld szeretni magad.
A legfontosabb üzenet?
Az önszeretet nem önzőség.
Nem extra.
Nem csak „egy nap majd ha ráérek” típusú dolog.
Ez az alapja annak, hogy boldog, kiteljesedett, és igazán önazonos életet élhess.
És ha most még távolinak is tűnik, tudd, hogy minden kis lépés számít.
Mert minden egyes alkalommal, amikor tudatosan választod azt, hogy szeretettel fordulsz önmagad felé, egyre erősebbé teszed azt a kapcsolatot, ami a legfontosabb az egész életedben: a kapcsolatodat saját magaddal.